Szaporodásuk
A csincsilla hosszú életű, az irodalom szerint 20 évig is elél. Viszont
lassan szaporodnak, vemhességi idejük 111 nap, és egyszerre 1-2-3 pici
születik. A nemek megkülönböztetése eleinte nehéz, mert a nőstényeknek
is van egy, álhímvesszőnek nevezett szarucsapjuk, mely a végbélnyílás
előtt helyezkedik el, a hímek hímvesszője a végbélnyílástól legalább 1
cm-re van a kifejlett egyedeknél. Ezt a farkánál fogva felemelt állatoknál
lehet a legbiztonságosabban megfigyelni. A csincsilláknál a nőstények
nagyobbra nőnek, és gömbölydedebbek is. Az ivarérettséget az állatok
öthónapos koruk táján érik el. A nőstények kb. havonta ivarzanak, ha
ekkor nem termékenyülnek meg, arra csak a következő ciklusban lesz
lehetőség. A vemhesség második felétől a has duzzanata kitapintható, és
a szülés közeledtével a csecsbimbók is megduzzadnak - ami akkor látható,
ha a szőrszálakat finoman szétfújjuk. Ha tudjuk, mikor termékenyült meg
az anya, napra pontosan kiszámolható a szülés várható ideje. Nálam a
kicsik megszületését a szülők maguk "levezényelték", semmilyen segítséget
nem igényeltek. A csincsillák sajátsága, hogy a szülés után a hím rögtön
befedezi a nőstényt. Csak erős idegzetűeknek való látvány, amikor az
alomban bukdácsoló, még nedves kicsiket félrelökdösve párzanak a szülők.
Ha minden szabályosan megy, a kicsik 111 naponként születnek. Az
újszülöttek bár testarányaik torzak, fejletten, nyitott szemmel, szőrösen,
hatalmas bajusszal jönnek világra. A tenyésztett csincsillák fészket nem
építenek, a kicsik az anya hasa alatt alszanak. Az első napokban inkább
csak szopnak, de utána már elkezdenek ismerkedni a felnőttek eleségével
is.